Szabadnap

Tárgy: szabadnap

Hali! Van szabad estéd a héten? Vani nélkül? Lenne egy jó programom :)

Alex Goodwin okl. építész tervezőmérnök

DeNoir Építőipari és Tervezőiroda

Tárgy: re:szabadnap

Szerda este.

Liam de Noir okl. építész tervezőmérnök

DeNoir Építőipari és Tervezőiroda

Szerdán egy pakk sörrel és a Sean-tól kapott DVD-vel szállok ki a jaguárból és már esti világítás van Liam háza körül. Beteszem az ajtót magam mögött és Liam a konyhában pakolászik.

• Szia!  Na mit hoztam? - a sört a pultra rakom és a DVD-t kocogtatom.
• Mi ez?
• Pasis este - vigyorgok rá. - A legjobb kivágott szexjelenetek csak pasiknak. Ezek nem megjátszott jelenetek. Igaziak, és Amerikában lementek a mozikban - kacsintok. - Mire Vani hazajön megjön a kedved a  gyerekcsináláshoz - vihogom.
• Aham. Unokaöcsém szerint az élet nem több mint szex és jó koncertek sorozata - vigyorog Liam.
• Tud valamit - biccentek és beteszem a dvd-t a lejátszóba. Liam felbontja a söröket és a dohányzóasztalra állítja. A dvd-tokot nézegeti. - Ilyennel ütöd agyon az idődet Kendalban? - röhög Liam.
• Egy kollégától kaptam bent az egyetemen. Már belenéztem. tényleg csak a lényeg van kivágva. A filmek kibővített változatai - elemelek egy üveget és iszogatni kezdünk. Én fél hétig nyomom a sört, utána le kell állnom, mert így tudok fél tízig maradni. Addig nem vezethetek. Utálom az egészet. Amikor Liam áthív  keményebbet inni, akkor is hajnal háromig biztos itt dekkolok csak azért, mert ittam kilenckor.
• Hol van Vanessa amúgy?
• A Merryweather szállóban van. Egy csokimasszázson, vagy csokifürdőn vagy valami ilyesmi - kortyolgatja a sört Liam. - Három órás kényeztetés édességben.
• Az illik Vanessához - magamban hozzáteszem, hogy én vele tartottam volna, de hangosan azért nem mondom ki. - Miért nem mentél vele?
• Úgy nézek én ki, mint aki csokiban akar megmártózni? - néz végig magán Liam, amin el kell röhögnöm magam.   Liam tényleg nem egy csokiban fürdős fajta. De szerintem az ilyesmi páros program. Főleg ha éppen gyereket akarok csinálni. Mindegy nem mondom Liamnak, mert tudom, hogy ezen kiakadna. Beismerem beindít a gondolat, hogy Vanessát csokiillatúan érezzem. Ha én csinálom, akkor megszállunk a szállóban és köntösben megyünk fel és...
• Hát akkor azt hiszem jókor jöttem alapozni - kacsintok Liamra. Végignézzük a két órás dvd-t aztán kivesézzük a részleteket. Vanessa is megérkezik.  Liam pont a mosdóban van szóval lecsapok rá mielőtt elmegyek.
• Na milyen volt a csoki? - kérdezem. - Megszagolhatlak? - érdeklődöm, és Vanessa nevetve odatartja a kezét. Megfogom a kezét és a karját az orrom elé húzom és végigszimatolom.
• Hűha! Belédharapnék! - kacsintok fel rá. Tényleg jó édes csokis illata van és nagyon puha a bőre.
• Alex, komolyodj már meg! - nevet Vanessa és göndör fürtjeivel játszik. - Még a hajam is csokiillatú - csibészesen pislog a szeme. Liam kijön és beleszagol Vanessa hajába.
• Végre nem dauer víz - állapítja meg. A nappaliban kiveszem a dvd-t a lejátszóból.
• Mit néztetek? - int magához Vanessa és a Dvd belső oldalára írt filmek címeit olvasgatja. Homlokráncolva nézem Liamot. - Ezt mindet végignéztétek ennyi idő alatt?
• Ühm… csak részleteket - jelentem ki komoran. - A jobb részleteket - teszem hozzá.
• Világos. Mint amikor egy táncos filmben a táncjeleneteket nézed csak végig. Vagy a zenei betéteket - bólogat Vanessa.
• Pontosan - bólintok rá vigyorogva.
• Egyébként egyiket sem ismerem - állapítja meg Vanessa, visszaadja és leülnek a kanapéra.
• Hát mert amerikai filmek. Elég sokat is kellett tekerni, tudod… nem európai kultúrlényeknek való - Liam enyhén beleröhög a sörösüvegbe.
• Értem - Vanessa figyel egy darabig, bólogat, aztán kiböki: - Pornót néztetek?
• Dehogy… az olyan... érzelem nélküli. Ha engem kérdezel inkább egy jó szexfilm - biccentek. Vanessa merőn néz.
• Oké - széles mosollyal néz rám. - Tudtátok, hogy a csokifürdő boldoggá tesz? - nem reagálok rá. Mert arra gondolok, hogy ha mellettem lenne azt szeretném, ha én tenném boldoggá nem egy csokifürdő… és nem szeretem ezt hallani Vanessától… de nem az én tisztem erre válaszolni.
• És… boldogabb lettél? - kérdezi Liam, futólag átsimít Vanessa vállán, ahogy átrakja a kanapé háttámlájára a karját Vanessa mögé.
• Mh… nagyon jól esett. - Vanessa nyújtózkodik mint egy macska.
• Akkor jó, mert kurva drága fürdőzés volt - jegyzi meg Liam.
• Hoztál is csokit? - kérdezek rá és Vanessa a Merryweatheres papírdoboz felé mutat.  Áthozom a konyhából és Vanessa kibontja. kis bonbonformára csomagolt ízléses papírkákban csokigolyók vannak. Vanessa elém tartja, s kiválasztok egy kékes csomagolásút. A számba tolom és rágcsálom.
• Jó cucc - biccentek rá. Vanessa is kibont egyet és Liamnak is odakínálja, de Liam a fejét rázza. -
• Majd később - vonja magához Liam.
• Én nem is zavarok, ideje nekem is hazaérnem.  Sok sikert! - kacsintok rájuk és kilépek a házból. Csippantom a kocsit bevágódom és a sötétben levezetek Kendalig.

Nicole munkaidő után fogad. Már a szót is utálom, amit használok vele kapcsolatban. Fogad? Mintha egy ügyfél lennék. Mintha jogi tanácsokat kérnék tőle.  Nicole nem egy édességrajongó, neki egyszerűen nem lehet bonbont venni. Még az elején megpróbáltam, de… kijelentette, hogy a tömény édességtől hányingere van. Egy csokor rózsát hozok és egy zenei válogatást.

• Szia édes! - áthajolok az asztal felett, hogy elérjem a száját. Sokszor megfigyeltem, hogy ő sosem könnyíti meg a dolgom. Mindig csak ül és még közelebb sem hajol. Mintha vonakodna megcsókolni. Nem értem miért csinálja ezt. Tényleg nem.
• Milyen napod volt? - elgondolkodom néha, hogy ezt valami pszichológiai szakkönyvben olvasta-e, hogy az ilyen kérdések úgy tűnnek, mintha érdeklődne és ezért kötelességből teszi-e fel.
• Szuper! Csőtörés volt az egyetemen így elmaradt az órám. a tragédia, hogy majd be kell pótolnom. Ne kapcsold ki! - fogom le a kezét.  - Hoztam valamit - kacsintok rá és megkerülöm az asztalát, hogy csatlakoztassam az adathordozóm és megnyissam a zenét. - Táncoljunk! - húzom fel a székből Nicolet.
• Alex! Magassarkúban vagyok és fáj a lábam.
• Akkor rúgd le! - szólítom fel. - Már nem vársz ügyfelet nem? - Nicole megadóan sóhajt és kecsesen letolja a cipőket a lábairól. A karomba húzom és körberingom vele az irodát. Nicole valahol máshol jár gondolatban. Mint általában.
• Már megint nem vagy itt - állapítom meg. Nicole felnéz rám. Nem mond semmit, ujjait a tarkómra csúsztatja és az ajkaira húz. Sima a szája, visszafogott a parfümje és selymes tapintású a blúza. Suhog a szoknyája ahogy letolom a cipzárt és lehúzom a csípőjéről.  Harisnyatartó van rajta és csipkeszegélyes a harisnyája, megemelem a földről és bearaszolok vele a bőrkanapé felé .  Sietve gombolja ki a blúzát és nem hagy időt, hogy elidőzzek, meglazítja az övemet, lehúzza a sliccemet és magába vezet. Még azt is elfelejtem, hogy ég a villany és talán beszűrődik némi fény az irodából a hátsó szobába. A kanapéra rogyok vele és ujjaimmal a harisnyáját simítom újra és újra. Nagyon izgató ez a harisnyakötős szexi harisnya. Nicole kapkodva veszi a levegőt és egy nagy sóhajtással megy el. Én is néhány perc múlva követem.  Kint az irodában még mindig megy a válogatás.  Túl gyorsak voltunk.

Nicole mosdójában minőségi luxusszappan van. Az egész iroda nagyon sikk. Drága bőr és aranyozott csempe. Nagyon… fényűző az egész. Az én ízlésemnek kicsit túl modoros, túl, flancolós, de igen azt érezteti, hogy itt aztán ki kell nyitni a pénztárcát. Nicole már a gépénél ül. Megigazította a ruháját. Átfésülte a haját.

• Tudod mit nem szeretek?
• mit édes?
• Amikor betévednek emberek és csak tanácsot kérnek. Jogi tanácsot érted? Erre mit lehet mondani? Viszik az időmet, de  érdemileg nem tudok erre normális összeget mondani. Ki kellene találni valamit erre, hogy jogi tanácsadás és fix összeget rá - Kész Nicole már megint kijózanodott. Gyorsan kell kapcsolni, ha vele vagyok.
• Hát lássuk csak. Szokás óradíjat számolni nem?
• Persze, de ugye ez már konkrét ügyeknél van. Amikor valaki csak idetéved érdeklődni az nem számít még az én ügyemnek érted?
• Értem. Végülis ez valahol… lelkiismereti kérdés. Szerintem mielőtt tanácsot adnál közöld, hogy csak óradíj ellenében vagy hajlandó jogi tanácsokat adni - javaslom és leülök vele szemközt az íróasztalához.
• Igen, lehet most már így fogok eljárni - ráncolja a homlokát. Az órámra nézek. 18.11. - Szerintem induljunk az étterembe.
• Rendben - Nicole kikapcsolja a gépét, bezárja az irodát. S elindulunk vacsorázni. A menetrend a szokásos.

Nagyon nem vagyok mostanában összeszedett. Kezdtem azzal, hogy megégettem magam Liamnál a mentolos teámmal. Még mindig zsibbad a szám. A projektorvezérlővel a kezemben sétálok le-fel az előadóteremben. Összevont órát tartani szívás.  Pótoljuk a skóciai utam miatti heteket is. Közben meg Nicole-ra gondolok, mert ma tervben volt egy vacsora. De nem foglaltam asztalt. Ami azt jelenti, hogy Nicole megint közli velem, hogy szervezetlen vagyok. Utálom amikor ilyen fura jelzőkkel illet. Ki használ egyáltalán ilyen szavakat? Mivel ezeknek a fiatal kis egyetemistáknak nincs egész délelőtt órájuk, most megkaptam a délelőttöt is és a délutánt is. Valamelyik lánynak szörnyen tolakodó a parfümje. Nincs bajom a parfümillatokkal, csak valahogy zavar ha valakin érzem, amikor nem akarok parfümillatot érezni. Már megint eltüsszentem magam. Tudtommal nem vagyok allergiás illóanyagokra, de lehet most rácáfolok. Bosszúsan keresgélek a zakózsebemben egy zsebkendőt és új diára kattintom a diavetítést.  Az élet ezen az egyetemen lelassul, nem vicc, itt lehet valami fekete lyuk, kozmikus atomóralassító. Nem tudom, de  szünetben fel kellene hívnom Nicole-t és lemondani a ma esti randit.

• Tehát nézzünk néhány példát a homlokzatelemekre. Kiselemes egyszeres fedéssel, a profilos aljzatszerkezete. És jöjjenek a faburkolatok. Mi a cégnél elég nagy mennyiségben ezeket használjuk. Anyaga fenyő vagy exocit fák. Homlokzaton három formája van: a pikkelyszerű vagy zsindelyes, a lécjellegű vagy deszka és  a táblás vagy rétegelt lemez... a faburkolat szerkezetrajza. függőleges és… vízszintes helyzetben. És akkor néhány példa a faburkolatok kialakítási lehetőségeiről…

A szünetben ablakot nyitok, hogy kiűzzem a parfümillatot a teremből és közben Nicole-t tárcsázom.

• Szia, bocs, de a mai nap mégsem megy. Egész nap órákat tartok -  Visszaülök a tanári asztalhoz.
• Rendben. Bár rendkívül szervezetlen dolognak tartom, két órával a megbeszélt időpont előtt lemondani. -  az ujjaimmal idegesen dobolok az asztalon. És tudtam. Nicole kimért stílusa. Nem tudom miért erőlködök vele. komolyan nem értem magam. Valami mégis vonz abban a magabiztos nőben. Talán ez a hidegség? Egyébként meg van úgy, hogy a tárgyaláson nem jelenik meg a vádlott nem? Mh most miért érzem magamat vádlottnak? Rossz jel.
• Igen, megértem, meg sem fordult a fejemben, hogy ez a nap ennyire hosszú lesz - felelem nyugodtan. - olyan jó hallani a hangod is - íme megint egy konfliktust megelőző szöveg tőlem.
• Jól van, akkor majd a jövőhéten.
• Igen hát persze. Szép estét drága! Szia! -  kinyomom a telefont és közben összepréselem a számat. Na ezt a pillanatot kapja el a belibbenő parfümgyár. Szóval Stefi az. A csaj alapvetően irritál. Egyszerűen nem tudom miért, de idegesít, ahogy hosszú szőke haját ráérősen elkezdi parkettafonásba fonni az órámon, aztán ha úgy érzi nem tökéletes akkor újrakezdi és járnak azok a fürge  pirosra lakkozott ujjai.  Hivalkodóak a rohadt oválisra reszelt körmei azzal az élénkvörös színnel. Ugyanilyen színű a rúzsa is és a szemét mindig feketére húzza a fekete keretes szemüvegéhez. Csinos lány amúgy. Tényleg az. És cuki azzal a fekete keretes szemüvegével. Tipikusan az a lány aki azért hord szemüveget, hogy intellektuálisabban nézzen ki. Sajnos épszerből ettől függetlenül egy katasztrófa.  
• Tanár úr?!
• Igen Miss Brooks? - nézek fel rá futólag. Előttem áll, csípőjével az asztalnak dől és azokat a vörös körmeit kocogtatja az asztalomhoz.
• Ma este műegyetemi összbuli van az egyetemen és minden tanárt meghívtunk rá. Bár tudom, hogy csak óraadó - ezt olyan fura hangsúllyal mondja. - de ha ráér akkor  a meghívás tanár úrnak is szól -  Stefi néz és próbálom megállapítani, hogy van-e dioptria a lencséjében.
• Értem. Mit kell aláírnom? - dőlök hátra. Stefi átadja a lapot.  Ezek a műegyetemen olyan közösségiek. Bosszantó. Minden tanár aláírta. - Összevont TTK-s?
• Jaj igen.
• Bizonyára érdekes lesz. Mulasson jól Miss Brooks - a jelenléti ívet futólag aláfirkantom és átnyújtom a lánynak a lapot. Stefi  a lábujjhegyén billegve szorítja a combjaihoz a lapot és visszabalettozik a padjába.
• Örülnénk ha tanár úr tényleg eljönne, nem csak a kötelező aláírás… - több srác is csatlakozik Matt megjegyzéséhez.
• Mindenki visszatért? - figyelmen kívül hagyom a megjegyzést és továbbkattintom a diát.

Mivel a tanszékvezető  átkarolva a vállamat vezetett ki az épületből, már tudtam, hogy nem lesz menekvésem. Egy sör persze még belefér, persze nem ihatok, mert még haza kell vezetnem. Én biztos nem hagyom a jaguárt éjszakára Manchesterben. Nincs az az Isten. Szóval amikor átérünk a szórakozóhelyre, ami nagyon zajos, és villogó fényekkel van teli, és ragad a cipőm az alkoholban, na akkor úgy nem tudom, mi legyen. Vacsorára hazaérek, vagy itt kell bedobnom valamit? Bár kétlem hogy fel lennének szerelkezve étlappal egy szórakozóhelyen. A dékán odaint, aztán összeülünk megvitatni a negyedéves értekezletet, amiről lemaradtam.

• Hé figyu, van valami ehető is itt nálatok? - szólok oda a pultos srácnak.
• Mogyoró?
• Jó lesz - legyintek rá, és egy kétes tisztaságú tálban megkapom a mogyorókat. - Egy sört, de - a pultra hajolva súgom - alkoholmenteset.
• Annak itt felára van - csak rábiccentek és folytatom a diskurzust.
• Át kell alakítani a tantárgyfelosztást. Még mindig nem jó.
• Értem - biccentek és a számba tömök egy marék mogyorót.
• Milyen a szemináriumi anyag?
• Ki tartja ezeket a szemináriumokat? Nagyon gyengék a szerkezetrajzok. Most adták be az első kört az ablakszerkezetről és katasztrófa. Tele van hibával. Nem tudom, a homlokzatról mi jobbat fognak beadni majd - rázom a fejem.
• A helyi tanársegédjeink tartják, többségében PhD-sok.
• Építettek már valaha házat? - nézek rá kételkedve.
• Hát nem.
• Én nem értem miért nem fordítod meg. Vinném én a szemináriumot, a tanársegédek az előadást.
• Ezeknek a kezükbe adni az előadást? Kizárt! Nincs senki aki a gyakorlatban is csinálja. Muszáj, hogy te vidd az előadást.
• Felőlem - belekortyolok a sörbe. s futólag a karórámra nézek. 21.16.  Vajon meddig illik maradnom?  Jó lenne kivételesen nem éjfélre ágyba esni. Hat órákat alszok már Isten tudja mióta. Belefáradtam az egész életvitelembe. Ha nem lennének a hétvégék szerintem már egy szanatóriumban lennék kóros kimerültséggel. Bosszant ez az egész ügy Nicole-al is. A tanszékvezető lelép. Még néhány kollégával beszélek, de már nagyon a kijárat felé fordulok. Várom a kedvező alkalmat, hogy lelépjek. Megérkeznek az előadásról is a fiúk, mögöttük a két lány összekapaszkodva.  Rögtön táncolni kezdenek. Elnyomok egy ásítást. Istenem ezek a pofavizitek. Néhányan felkérik a lányokat táncolni. Sean, akivel egy szobában vagyok a tanszéken erős dohányos, úgy döntök, ha legközelebb kimegy elszívni egyet vele tartok és aztán szépen lelépek. Bosszantó módon  nem akar újra rágyújtani, helyette egy lány elhívja egy számra. Már két tálca mogyorót letoltam, és két üveg alkoholmentes sört. Szerintem kitettem a kollektív együttműködésért úgyhogy elindulok a mosdó felé. Az senkinek sem feltűnő. Még be is megyek tényleg. Ahhoz képest egy meglepően tiszta mosdója van ennek az alkoholszagú helynek és ami még jobb nincs senki bent, sőt sor sincs. Fura. A papírtörlőt dobom a szemetesbe és már nyitom is az ajtót, hogy na most lelépek, amikor valaki belök és ránkfordítja a zárat. Meglepetten nézek a lányra. Ki van engedve a haja. Szép a szájkontúrvonala, és vörösek a körmei. Istenem ugye nem akar nekem esni tíz körömmel azért mert kétszer visszatartottam épszerre? Komolyan nem találom viccesnek, hogy egy lepukkant manchesteri szórakozóhely mosdójában végezzem.
• Ööö… Stefi? Helo - nyögöm ki és elég nehezen tudatosodik bennem, hogy letegeztem a lányt. - Izé… nagy a sor odakint hogy így berontottál? - érdeklődöm és próbálok nyugodt és komoly maradni.
• Beszélnünk kell - feleli.
• Rendben, de ez egy mosdó… ennél jobb hely nincs? - nézek oldalra a méregzöld kerámiára.
• Nem férfimosdó. Csak mosdó. Én is használhatom.
• Rendben, akkor megvárod, hogy kimenjek? - lassan próbálom megkerülni, de tudom, hogy nem lesz esélyem. A diáklányok kurva veszélyesek.
• Eljöttél, nem hittem, hogy itt leszel, de itt vagy.
• Öhm… hát kezdem azt érezni, hogy hiba volt - kezdek lassú bólogatásba. Bárcsak tudnám a szándékát. Két dolgot akar, vagy kicsinálni, vagy szexelni. Remélem egyiket se.
• Hát, már késő! - emeli meg az egyik szemöldökét és mosolyogva nekem esik. Ajkait az ajkamra nyomja és az első mozdulatom hogy megfeszülök, és megpróbálok hátrálni. Elég szűk ez a mosdó csesszék meg, ezeknek is kellene egy egyes épszerből. Egy szórakozóhelynek miért nincs egy külön férfi-külön női mosdója? Nem ennek van vagy hat és mind külön külön, hogy bárki beslisszanhasson. Stefi a melleit a mellkasomhoz nyomja és a csípőjét a farkamhoz dörzsöli. Elég bosszantó, hogy ezt egy olyan este csinálja, amikor alapvetően dugni szoktam. Szóval el van cseszve az egész, mert naná, hogy beindulok rá.
• Stephanie! - próbálom megszabadítani a számat a csupa vörös áradattól, amit a szájával művel.
• Ha túl intim akkor rátérhetünk erre! - tenyerével rámarkol a nadrágomra. Basszus!
• Nem hiszem, hogy ezt kellene tennünk - fogom le a csuklóját.  Stefi nem igazán érti, tehát nyomatékosítanom kell. Rászorítok a csuklójára. A tükörben ellenőrzöm, hogy nem-e kent össze azzal az átkozott vörös rúzsával. De nem. A csaj profi. Úgy smárol, hogy nem lettem tőle rúzsfoltos. A hátam mögött elkattintom a zárat és  kilépek. Stefi a nyomomban. A kijáratnál már sötét van. A korlátnak támaszkodva dohányoznak többen.  Átvágok az utcán és az egyetemi parkoló felé veszem az irányt. Csak a cipőkopogásból fogom fel, hogy Stephanie követ. Befordulok a parkra eső utcafrontra és a kerítésnél megállok és bevárom.
• Stefi, menj vissza!
• Nem. Beszéljünk!
• Miről?
• Le akarok feküdni veled! - Bassza meg! Ezek a hülye kis diáklányok.
• Én a tanárod vagyok érted? Ez egyszerűen nem fér bele az egyetem etikai kódexébe. Szóval keress egy csoporttársat van bőven srác.
• Nős vagy?
• Nem.
• Akkor?
• Attól még lehet kapcsolatom.
• Van?
• Igen.
• Engem nem zavar. Téged?
• Engem az zavar, hogy nem értem miért műveled ezt? Miért nem a doktoris tanársegédeknek teszel ajánlatot.
• Azok komolytalanok és nem is olyanok mint te.
• Mint én?
• A legjobb pasi vagy a tanári karban. Nem mondta még senki neked?
• Figyelj, ha azt hiszed hogy átengedlek épszerből, ha meghúzhatlak hát tévedsz - felelek rá komoran. - És nem fogom tűrni, hogy kicsinálj az egyetemről, mert te szexiális kapcsolatot akarsz velem. Szóval? miből gondolod hogy érdekelsz Stefi?  Egy lány vagy a csoportból ennyi!
• Érezted már azt, hogy valakit egyszerre gyűlölsz és szeretsz. Na én pont ezt érzem irántad! - vágja hozzám aztán faképnél hagy. Basszus!